AC - Gyilkosság Mezopotámiában

Elszántam magamat, hogy elmondom… az egészet! Valakinek el kell mondanom, különben beleőrülök… Tudja, mitől félek? HOGY MEG FOGNAK ÖLNI! Kaptam egy levelet… Fredericktől, a HALOTT FÉRJEMTŐL! Azt írta, ha valaha hozzámegyek egy másik férfihoz, MEGÖL! Én mégis hozzámentem Erichez… És két nappal az esküvőnk után kaptam ezt a levelet:
"Nem engedelmeskedtél. Nem menekülhetsz. Te csak Frederick Bosner felesége lehetsz! Meg kell halnod."
Megrémültem… de Eric mellett biztonságban éreztem magam. Aztán megkaptam a második levelet:…

Ugyebár nemrégen volt a kompetenciamérés a diákoknál, és nekem is kellett írnom.

A hírek ugyan arról szólnak, hogy milyen nehéz feladatok voltak, de az igazság az, hogy nagyon könnyű volt az egész, például az egyik feladat konkrétan az volt, hogy vajon mennyi 500g-200g?
Gondolom ez most mindenkinek nagy lelki válságot okoz, nyúltok a számológépeitekért, hogy beleüssétek...
Hogy ezt most miért vezetem így fel? A szabályok szerint az írásokra kijelölt 45 percben nem lehetett hamarabb elhagyni a termet vagy elektronikus eszközt használni, és annak ellenére, hogy mind 30 perc alatt végeztünk egy-egy szakasszal.
Így aztán előkerültek a táskákból az olvasmányok, és azokkal foglaltuk el magunkat, míg ki nem mehettünk.

Én aznap pont nem vittem magammal könyvet, mert annyira pici volt a táskám, hogy nem fért volna bele az a vastag könyv,  amit egyébként olvasok. Így az első szünetben egy szintén könyv nélküli barátnőmmel meglátogattuk az iskola könyvtárát, és kivettünk egy-egy könyvet.
Nekem ez Agatha Christie Gyilkosság Mezopotámiábanja volt.
Úgy gondoltam, hogy majd a mérés befejeztével visszaviszem, de mire addig eljutottam időben, pont beindult a cselekmény, és én meggondoltam magam.

Nem tudom, ki mennyi Agatha Christiet olvas. Én egy időben nagyon ráakadtam és csak tőle olvastam vagy két hónapon keresztül.
Aki olvas tőle, az tudja, hogy vannak olyan könyvek amikor nagyon hamar rájön az olvasó, hogy ki a gyilkos, de ez pont NEM ilyen könyv.

Egy ápolónő szemszögéből olvassuk az egészet, akinek a furcsa múltú, ideges, ugyanakkor meg is fenyegetett úrnőjét, vagyis inkább ápoltját meggyilkolják. Az éles eszű, és nagy tűrőképességű ápolónő Hercule Poirot segítségére lesz, aki pont akkor vetődött arra az Isten hátamögötti helyre, az egyébként régészettel foglalkozó csapat közelébe, ahová már csak egy lépés meghívni a mókás franciát.
A szálak az olvasó számára inkább bonyolódni látszanak, semmint tisztázódnának.

Most akkor ki szerelmes kibe? Milyen fény is volt az a lelettárban? Ki akarná bántani Mrs. Leidert? És kinek válik "szokássá a gyilkosság", hogy még egy embert megöl időközben?

Poirot-nak persze nem jelent gondot a rejtély, így végül mi is megtudhatjuk az igazat.

ACD - A brixtoni rejtély

A naiv Watson doktor, Canon Doyle klasszikus bűnügyi történeteinek jeles szereplője és narrátora ebben a történetben ismeri meg a Sherlock Holmes névre hallgató különös úriembert, akiről hamarosan kiderül, hogy zseniális magándetektív. Gyors egymásutánban két rejtélyes gyilkosság történik, mindkét áldozta makulátlan úriember. Mindkét helyszínen a falra vérrel írva egy német szó: Rache, azaz Bosszú! Ki a bosszúálló, és mi a két szörnyű gyilkosság oka? Csak a zseniális Sherlock Holmes találja meg a brixtoni rejtély kulcsát.

Mindig is kíváncsi voltam, hogy hozta össze a sors Watsont és Sherlock Holmest, de soha nem kerestem rá, vajon melyik könyv fog fényt deríteni erre a tényre, így csak sodródtam az árral.
A múltkor a MEK-en kerestem egy könyvet, hogy hazafelé a avonaton legyen mit olvasnom, mert a könyvem túl vastag volt, hogy magammal cipeljem. Ekkor találtam rá A brinxtoni rejtély című könyvre.

Bevallom kissé furcsának találtam a könyvet, és azt hittem több SH-sztori van benne, amikor a rejtély rész véget ért, és nem találtam meg az okfejtési részt, mert a következő nagy rész egy régi történetbe fogott bele, ami látszólag nem kapcsolódott az előzőhöz. Csalódtam, de azért tovább olvastam. A végén jöttem rá, hogy az egész második rész az okfejtés volt, csak nem látszott világosan.

A történet maga az, hogy egy üzletembert meggyilkolnak, és a tetthelyen vérrel a falra a német "Rache" vagyis bosszú szót írta fel a tettes. Mivel a nagy rendőrségi nyomozók nem jutnak sokra az üggyel Holmest hívják segítségül. A nyomozás egész jól halad, legalábbis a rendőrségi felügyelők szerint, de mire a feltételezett gyanúsítottat holtan találják meg, mielőtt bármit mondhatna nekik. Derült égből villámcsapásként Holmes előkeríti a tettest, majd elmeséli a háttértörténetet, amit addig nem tudhattunk.

Összeségében ez egy jó könyv, csak a többi SH után az ember nem ilyet várna. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez az egyik legelső SH-könyv, tehát várható, hogy gyengébb a későbbieknél.