OS - Apa, randizhatok egy lovaggal?

Mia Anne tizenhat éves, és nem túl lelkes, hogy apjával Pestre kellett költöznie a munkája miatt. Egyik éjjel azonban különös, máikus világgal álmodik, ahol ő egy varázsló, és ettől kezdve álmában mindig egy helyes, pimasz lovagot bosszant.

Vajon bele lehet zúgni valakinek az állába?

Kósza csavargó kölyökből lett lovag, semmi kedve egy lányba beleszeretni, és feladni a nehezen kiküzdött életét. Ám nyugtalanítja a szemtelen máguslány, és túl sokszor kalandoznak felé a gondolatai.
Legszívesebben sose lázná őt viszont, de a lány hatalmas veszélyben van, két világ akarja holtan látni.

Mitől férfi a férfi és lovag a lovag?

Amon, az apa, világhírű agykutató zseni, ám nincsenek érzelmei, és a gyereknevelést is a könyvekből oldja meg. Budapestre rendelik, Közép-Európa legnagyobb titkos laborjába, a négyes metró alá, ahol a katonaság kétségbeesetten próbálja megakadályozni a két világ között lévő mágikus Fal átszakítását.

De ki lehet az ellenség? Mi erősebb, a mágia vagy a tudomány?

Mit jelent, szeretni mindhalálig?

Melyik lány ne szeretné, ha a jóképű lovag a valóságban is létezne, nem csak az álmainkban szerepelne, éjszakánként? Mia Anne nagyon életszerűen álmodik, de amikor rájön, hogy az éjszakai álomvilága is valódi, ráadásul a világok kapcsolatban állnak egymással, és már két világban is üldözik a normális helyzetben csak a sci-fikben létező lények, kénytelen elfogadni, hogy mi a helyzet.
Amikor álmodik, másokat is, több ezer embert magával ránt álmába, majd csak akkor tudnak felébredni az akaratukon kívül alvó emberek, amikor Mia Anne is felébred. Ráadásul az álomvilágában több százan is meghalnak, hogy egy istennek ereje legyen, mindezt azalatt míg a lány alszik.
Mia Anne véletlenül áthozza a saját világába az álomvilágából a lovagját és néhány társát, majd ebben a világban egyesült erővel próbálják meg legyőzni a világuralomra törő istent (ami az előző mondataimból nem derült ki: az istennek azért kell megöletnie az álmodó embereket, mert a lelkükből táplálkozik, míg az ébrenléti világban az érzéseikből).

On Sai könyveiről már sok jót hallottam, de eddig még egyet sem olvastam. Most húsvétra megkaptam ezt a könyvet (tudom, az már régen volt, és még csak most jön róla a bejegyzés...) és beigazolódott, hogy a többieknek igaza volt, amikor beszéltek nekem az íróról.

Hihetetlen fordulatokat képes hozni, szépen fogalmazza meg a mondandóját, logikája és szerkezete követhető.

Nos magáról a könyvről még:
Imponált (váó, milyen szavakat nem tudok előásni a memóriámból), hogy az egész egyes szám harmadik személyben íródott, mégis fejezetenként ki volt hegyezve egy-egy szereplő gondolataira, érzéseire.
Tetszett az is, ahogy az álomvilág ki volt dolgozva, szerkezetileg fel volt építve, és nem ütközött ellenmondásokba a saját magával (mondjuk ez is az író érdemei közé sorolható inkább).

Mindenkinek ajánlom aki:
- ki szeretne kapcsolódni
- ki akar lépni a komfortzónájából
- szereti a fantasy regényeket
- egy jó könyvet szeretne olvasni egy jó magyar írótól (abból jön, hogy magyar, hogy nincs fordító, és Szegeden adták ki)

TW - Ahol te vagy

Graham Douglas rögtön odavolt Emma Pierce-ért, amint legutóbbi filmje forgatásán megismerkedtek, ám a lányt a szupersztár Reid Alexander szemelte ki magának. Miután Graham minden tőle telhetőt megtett, hogy ne szeressen bele Emmába a forgatás alatt, kap még egy esélyt, amikor véletlenül összetalálkoznak New Yorkban, és ezúttal ki is akarja használni a lehetőséget.

Emma Pierce feláldozta ígéretes hollywoodi karrierjét, hogy átlagos lányként élhessen. Azt hitte, úrrá lett érzésein a két ellentétes fiú iránt, akik legutóbbi filmje forgatásán vetélkedtek a szívéért, ám a sors egy manhattani kávézóba sodorja, ahol szembe találja magát azzal a sráccal, aki még mindig hiányzik neki.

Brooke Cameron épp most élt túl egy három hónapos forgatást az irtó vonzó, irtó arrogáns exével: Hollywood ügyeletes szépfiújával. Idősebb és bölcsebb fejjel Brooke most jó barátját, Grahamet szemelte ki magának, és csak egyetlen akadály áll az útjában: Emma, az a lány, akit Graham nem bír elfelejteni.

Reid Alexander egyetlen szóval össze tudja foglalni az életét: unalmas. Nem sok tennivalója akad az interjúkon, fotózásokon és legutóbbi filmje premierjén kívül. Szüksége van valami elfoglaltságra, de arra álmában sem gondol, hogy még mindig morcos exével fog összeállni, és közös erővel próbálják meg elérni a céljukat: Graham és Emma szakítását.

Nem tudom, hogy most kellene ezt megírnom, vagy hagyni, hagy ülepedjen le ez az egész, amit most olvastam. De úgy döntöttem inkább nekiugrok és megírom, hosz már egy pár könyvvel megtettem, hogy "hagytam leülepedni" és a vége az lett, hogy nem írtam róla túl sokat, vagy éppen semmit se, de volt már olyan is, higy sok-sok szón át ömlengtem róla.
Az a helyzet, hogy mindig akkor találok egy izgalmas, érdekfeszítő könyvet, amikor sokat kellene tanulnom, és így mindig elvonódik a figyelmem a tanulnivalóról, mert lebilincsel az, amit olvasok.

Erre a könyvre is véletlenül találtam rá, de nagyon élveztem.

Eleinte úgy voltam vele, hogy a könyv kicsit Alkonyat-szerű, a furcsa szerelmi ügyeivel, de végül rájöttem, hogy az össz hasonlóság az az, hogy 2 fiú áll a szerelmi kapcsolatok hálójában (nem arra célzok, hogy esetleg melegek lennének), hisz ugye itt 1 lány helyett 2 van. Aztán valamiért Szurovecz Kitti Gyémántfiújával akartam összefüggésbe hozni, de az sem stimmelt.
Ami azt illeti volt még egy kósza gondolatom, hogy talán a Los Angeles üdvöskéihez hasonlít, de rájöttem, hogy baromságot művelek: Nem bízom az író eredetiségében, és ezért mindenhol megpróbálom lebuktatni őt. De az az igazság, hogy nem lehet; feddhetetlen, egyedi történetet írt, megérdemli a bizalmat.

Tammara Webber szereplői életre keltek, és bár filmsztárok, vagyis inkább csak főleg színészek voltak a középpontban, a zűrjeikkel, tapasztalásaikkal, tetteikkel, gondolataikkal emberek, sőt hétköznapiak lettek.

Az írónő egy határvonalon tartotta őket a sztárság és az esendőség között; egyszerre voltak valódiak és elérhetők, ugyanakkor hamisak és esendőek is.

Tetszett, ahogy váltogatta a szemszögeket, és ebben a részben már nem csak Reid és Emma szemszöge volt, de Graham és Brooke is ki volt hangosítva.
Tetszett, hogy a történet, vagyis a könyv ott folytatódott, ahol az első rész véget ért, és a szereplők múltjából is kerültek elő részek.
Tetszett, hogy Tammara Webber tudott mindig új és új, meglepőnél meglepőbb fordulatokat hozni, s a könyv végén minden főszereplő - mind a 4 - tanult valamit, tapasztlalt új dolgokat, és minket is próbáltak okítani. (Hogy ez kinek mennyire jön át az egyéni.)
Tetszett, hogy az előző részhez képest mélyebb lett a mondatok és a gondolatok tartalma, így simán le tudta pipálni a folytatás az előzőt, ami a több részes történeteknek a feladata.

Tisztában vagyok vele, hogy ez nem egy tipikus ajánlás, hisz a cselekményről nem sokat mondtam, de ebből nem szeretnék spoilert adni, mindenki olvassa el, de csakis az első rész után! :-)

TW - A sorok között

Reid Alexander hozzászokott, hogy megkapja, amit akar – most pedig épp legújabb szereplőtársát, Emma Pierce-et akarja. Az egész világ fölsorakozik, hogy szépen a kezére játsszon ebben, amíg a külső forgatási helyszínen a fiú két váratlan akadállyal nem kerül szembe: egy ádáz volt barátnővel meg egy szintén Emma kegyeire pályázó vetélytárssal. 
Emma Pierce csak most tette meg a nagy lépést, szakított a reklámokkal és televíziós filmekkel, amelyek éveken át foglalkoztatták. Az igazi mozifilmben – a szuperdögös Reid Alexander mellett – kapott főszerep valóra vált álommal ér föl. Emma azonban titkos vágyat rejteget a szívében: 
egyszerűen normális lány szeretne lenni.

Emma egy szárnyait próbálgató, egyenlőre nem túl híres filmszínész, aki a híres Reid Alexander mellett játszik főhősnőt egy Jane Austen adaptációban.
Reidnak mindene megvan amiről más korabeli csak álmodhat: pénz, hírnév, siker és persze lányok tömkelege, akik bármikor szétnyitnák a lábukat a sztárnak. Emma és Reid pár korukbeli színésszel forgatni megy, ahol valamilyen úton-módon összejönnek, pedig Emma nem igazán szerelmes a srácba, vagy nem akar az lenni belé, hisz a fiúnak eddig csak futó kapcsolatai voltak, és Emma első kapcsolatában nem akar egy szexre épülő kapcsolatot, olyat ami nem jelent többet Reid számára, mint egy újabb kalandot. Érzi, a srácot nagyon zavarja,  hogy nem omlik a karjaiba és vágja neki hanyatt magát elsőre. Végül mégis megegyeznek, hogy másik síkra terelik a kapcsolatukat (vagyis lefekszenek egymással), de még az este előtt Emma olyat hall meg Reidtól és egyben Reidról, hogy úgy dönt maga mögött hagyja a srácot.

Eközben persze mellékszálak is futnak, amik vannak olyan érdekesek, mint maga a főszál, de nem akarom teljesen lelőni a könyv tartalmát.
A könyv annál a pontnál még nem ér véget, hogy Reid és Emma szakítanak. Halad tovább az idő és a történet, Reid bocsánatot kér Emmától, és még egy esélyet... Emma New Yorkba utazik egyetemnézőbe, ahol váratlanul találkozik egy szereplőtársával, akivel nagyon jóban volt, és ha Reid nem jön be a képbe, valószínűleg összejöttek volna...
És itt, New Yorknál ér véget a történet.

Nem tudom, Tammara Webbernek mi volt a célja, de én a szereplők többségét nagyon megszerettem, és tetszett a történet levezetése is. Ahogy láttam, hogy próbálja Emma a hétköznapokat és a színészetet egyensúlyba hozni, annyira életszerű volt, hogy lehetetlen volt nemszeretni érte a karaktert és az írónőt. Reid gondolatai is pont olyanok, amik színvonalban (írási és nem tartalmi színvonalban) megállják a helyüket Emma gondolatai, szemszögei mellett.
Összességében nagyon várom, hogy elolvassam a második részt, hogy megismerjem a szereplők további sorsát, és lássam, hova tudja még fokozni Tammara Webber a hangulatot, és izgalmakat.